ego: Ma a nyugdíjbiztosítóhoz megyek,

tvisztoliver:

asszem évekig lesz témám.

tet:

Ügyintézés, kincsesbánya.

Lejárt műszaki kapcsán jártam ma hajnalban (miért kell hajnalban egyáltalán?) Canossát a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál (aka. Mozaik utca), és a területileg illetékes okmányirodában.

Tapasztalatok:

-    semennyire sem ciki viccesnek szánva zsidózgatni a melósoknak egymás közt, de fennhangon (szerencsétlen Palik kapcsán hangzott el, hogy „lassan kitűzhetitek a tel-avivi zászlót”), ahogy egymás hangos „Szebb jövőt!” köszöntése is simán belefér

-    aki az aranyláncos maffiánál befizet, gyorsabban és simábban végez. Nekik teljesen külön sor, majd sáv van fenntartva („álljon be a sorba nyugodtan, nekünk már intézik” – mondják a taxisok)

-    a „diszpécser” valamint „ügyintéző” feliratú a4-es nyomtatott lapokkal ragasztott ablakok mögött ülők válogatás nélkül mindenkit megaláznak. A pénztáros nem, mert ő kiszolgálás közben végig magántelefonál (és ez így a jó, a többinek is ezt kellene)

-    az okmányiroda 8-kor nyit, de a sorszámosztás is csak akkor indul, ezért a felgyülemlett tömeg azonnal egymásnak esik

-    a biztonsági emberek figyelmeztetik egymást, hogy jön majd egy képviselő, akit nem szabad a sorba állítani, „Isten őrizz, hogy botrány legyen”. (Utánanézetem a névnek egyébként, mert biztos voltam benne, hogy szoci, de nem. Ráadásul nem is képviselő.)

-    mindezt finoman segíti kontextusba a mindkét helyen megtalálható nagy országcímer